A Birodalom Bajnoka

Bevezető

Amikor Pali idén tavasszal elkezdte mondani, hogy saját játékot terveznek, az egyöntetű első reakció az volt, hogy "Isten hozott a klubban"...elvégre nincs köztünk egyetlen valamirevaló geek sem, akinek ne lenne legalább egy társasjátékterv a fejében.

A második reakció akkor érkezett, amikor szóba került, hogy karácsonyra a boltokba kell lennie a cuccnak, úgy hogy még csak az alapötlet van meg: ez a sírva röhögés volt. Szentül meg voltam róla győződve, hogy ez fizikai képtelenség és ezirányú véleményem nem is rejtettem véka alá.

Szél Adrián Szél Adrián, az egyik tervező (fotó: Gémklub)

Ahogy teltek a hónapok a szkepticizmust aztán felváltotta a legszebb hungarikum, a hungaropannonnépinemzeti sárga irigység, hogy "natessék, valaki megint megvalósítja az álmát, aki nem én vagyok". Sebaj, gondoltam legalább akkor tarhálok egy ingyenpéldányt, de még ez sem jött össze, szóval az élet kegyetlen.

Viccet félretéve, valószínűleg sokakat váratlanul ér Szél Adrián és Molnár Pál játékának érkezése, mely különösebb előjel és hírverés nélkül masírozik a boltok polcaira decemberben, így igyekszünk megkönnyíteni a döntéseteket.

Komolynak látszódó összeférhetetlenségi záradék: Jómagam a prototípussal játszottam a nyáron, a végleges verziókról készült fotókat a kiadótól kaptam. Palit személyesen ismerem, míg Adriánt nem (tehát minden, ami jó a játékban, Palitól jön, a rosszak meg Adriántól:), de nem kaptam semmit a cikkért cserébe. A bloggereknek ügyelniük kell a függetlenségükre, na (vagyis annak látszatára).

" - És... téged... uram, nem lehet megvesztegetni?...
- Azt próbáld meg!!
- É... én nem tettem még ilyet...
- Mindegy. Azért csak próbáld meg. Menni fog."

Rejtő Jenő: A Három Testőr Afrikában.

Játékmenet

A Birodalom Bajnokában a játékosok korhű - ámbátor furcsa - nevű (Jahmesz....Bond) hősöket testesítenek meg, akik a ősi Római Birodalom területén kalandoznak, információt, tapasztalatot és pénzt gyűjtögetve. A játékosok célja, hogy az egyik legendás szörnyeteget megtalálják és legyőzzék. Ez azonban nem könnyű feladat: az egész birodalmat be kell járni információmorzsák után kutatva, és természetesen csak a legacélosabb hősöknek van esélye legyőzni a mesebeli teremtményt.

Komponensek Komponensek.

A játékosok tehát a térképen jönnek-mennek, ebben a - az ilyen játéktól várható - akciók vannak a segítségükre, melyekkel tudnak mozogni, gyógyulni, tapasztalati pontot vagy éppen aranyat (ezt mondjuk nem értem, hogy miért nem mondjuk szeszterciusz, ha már ókori Róma...) szerezni. A mozgáshoz erős iránytűt jelent az információtöredékek fellelhetősége, mivel ezeket legtöbbször a titkos szentélyekben szerezhetjük be.

A játék sava-borsát az eseménylapok adják, melyek nehézségük szerint három csoportra oszlanak. Kicsit leegyszerűsítve, ezeket a térképen való lépkedés befejeztével húzhatják fel a játékosok, és hangulatos közelképet adnak a korszak pillanataiból...Ok, ez a mondat visszaolvasva tök sablonos, úgyhogy mondom másképpen: a mi Palink szeret ilyen barokkos nyakatekertségeket mondani, hogy "...álljon itt a regula a borítókép társaságában.". Oltjuk is keményen, hogy bőven elég lett volna odaböffenteni, hogy "nesztek, itt a rulebook, tőccsétek lefelé!", Pali mégis ragaszkodik hozzá, hogy őt márpedig gyerekkorában fejbe vágták a Halotti Beszéd bővített kiadásával, hagyjuk már békén. A slusszpoén, hogy ami facebookon mókás, az a társasjátéknak nagyon is jól áll: "Titokzatos, monoton dallamot kántáló csuklyás alakok közelednek feléd az úton. Jellegzetes, az egyszerű emberek számára ijesztő aura lengi őket körül. Téged azonban nem olyan fából faragtak, hogy furcsaságuk megijesszen. Beszédbe elegyedsz vezetőjükkel...". Ilyen és ehhez hasonló, sűrűn írt események várnak a vállalkozó kedvűekre, melyek sokszor több különböző végkimenetellel rendelkeznek...

Eseménylap Eseménylap.

...melyek közül az egyik a harc lehet, gyakran keveredhetünk ugyanis csatába banditákkal és rosszakarókkal. Ekkor a résztvevők a harcértéküknek megfelelő számú harci kártyát húznak, melyeket aztán a kezdeménydobás által meghatározott sorrendben kijátszanak. Ahhoz, hogy a védekező fél elkerülje a sebződést, ugyanazt a lapot kell felmutatnia, mint a támadónak. A csata végeztével a győztes tapasztalati pontot kap, mellyel a kezdemény- vagy harcértékét növelheti.

A játékosok tehát egymást váltva kerülnek váratlanabbnál váratlanabb helyzetekbe, gyűjtögetik az információmorzsákat és csatáznak, azaz összegezve, addig járják a birodalmat, amíg a legendás teremtmény nyomára nem akadnak és le nem győzik.

Összegzés

Gondolom, akik ezt a cikket olvassák, azok követik a játékról érkező híreket, és többé-kevésbé tisztában vannak a fentiekkel, így ők elsősorban arra kíváncsiak, hogy MILYEN a játék, nem pedig az, hogy mi van leírva a szabálykönyvben.

A prototípus kipróbálása után egyöntetű volt a vélemény, hogy a Birodalom Bajnoka alapvetően egy ókorban játszódó Tales of the Arabian Nights, azaz elsősorban történetmesélős játék. Természetesen más súlycsoportban versenyzik, nincsen benne háromszáz oldalas mesekönyv, "csupán" hetvenöt sűrűn írt történetkártya, de a végeredmény - a különbségektől függetlenül - mégis nagyon hasonló. Ennek megfelelően a hangsúly a játék során formálódó történeten van, tehát - a játék kompetitív mivolta ellenére - ennek megfelelő mentalitással kell az asztalhoz ülni. Aki (kis túlzással) már az előkészületek során eldőlő versenyjátékra számít, annak séta tovább, nincs itt semmi látnivaló! Itt inkább bontsunk egy üveg Bolyki Merlot-t, koccintsuk, és élvezzük közösen a kibontakozó történetet.

Itt kell megemlítenem, hogy a kártyás harcrendszer egy kicsit bleh... A lapok folyamatos újrahúzogatása el tudja nyújtani a csatákat, akik pedig nem vesznek benne részt, azok csak bambulnak, és nézik, ahogy megy az adok-kapok. Nem vagyok tervező, nem akarok kéretlen tanácsokat osztogatni, hogy mit hogyan kellett volna csinálni, bloggerként megelégszem a panaszaim kifejezésével: a csata nekem bizony megtöri a játék dinamikáját ugyanakkor én felnőtt társasággal próbáltam a játékot, a fiatalabb generáció kellő egyszerűsége okán még akár élvezheti is a párbajokat.

A kártyák szövegezése emlékeim szerint teljesen gyerekbarát: a borítón található marcona külsejű páncélos harcosok csak Pali elfojtott militáns fétisének a kifejeződései, és a "zord" külső itt valóban érző szívet takar, amelyet nem kell rejtegetnünk fiaink elől (lányaim nincsenek, de lehet őket is érdekelné a dolog). Nagyot dob a játék karácsonyi esélyein a minőségi magyar nyelvű kiadás, mivel így megkímélhetjük az asztaltársaságunkat az élőfordításra jellemző nagyszámú "őőőő"-zéstől is.

Kategória: Kalandjáték

Játékosszám: 2-4

Korosztály: 10+

Nyelvfüggőség: Magyar kiadás:)

Összegzés: Napjaink felfokozott médiavilágában a figyelmet legtöbbször olyan játékok lopják el, amit valamiért forradalminak tekintünk. Ilyennek nevezhetjük például a Pandemic Legacy-t vagy a KDM-et. Emiatt aztán gyakran értékes kiadványok figyelme kerüli el méltánytalanul az érdeklődők figyelmét. Ne kövessük el ezt a hibát a Birodalom Bajnokával, mely a meglehetősen alulreprezentált, magyar történetmesélős játékok repertoárját gazdagítja. Akinek megtetszett amit olvasott, az a játék facebook oldalán talál információkat, hogy miként rendelheti meg a játékot (hint: írjatok a birodalombajnoka kukac gmail dot com-ra).

Értékelés: 7/10

Utóirat: Kriszti, Palinak nagyon fontos ez a dolog, úgyhogy bánj vele kíméletesen, még ha kívülről hülyeségnek is tűnik az egész! :)

comments powered by Disqus