Firkaland

Essenbe igyekezet elég nagy kavarodás volt a fejemben a Firkaland angol eredetijét illetően. Történt ugyanis, hogy a BGG-n a Loony Quest mellett megtalálható volt egy kísértetiesen hasonlító játék, a Doodle Quest is. Mindkét játéknak ugyanazok a készítői, de a feltűnő hasonlóság ellenére éppen annyiban különböztek, hogy ne tudjam biztosan eldönteni, ez most ugyanaz a játék vagy sem?

A cikk folyamán ilyen keretek közé szorítottam flyinghair alfelmosnok lázító gondolatait.

Bármily hihetetlen, az Esseni információdömping nem terjed ki minden kiadványra: ha valaki alaposan akar tájékozódni az meglepődhet, hogy a mainstream, felkapott játékokon kívül mennyi félkész és hiányos oldal kerül fel az essen-környéki kapkodásban a BGG-re. Ez utóbbi vonalat erősítette akkoriban a Loony Quest is, jódarabig nem volt világos, hogy az említett két játék ugyannak az elképzelésnek a két különböző irányba fejlesztése: az egyiket Európában adták ki, a másikat US-ben. Nem lévén pontos információm, tulajdonképpen némileg megkönnyebülve vettem tudomásul, hogy tavaszra tolódott a megjelenés, ráadásul a földalatti társasjátékos ellenállók körében futótűzként terjedt a kódolt üzenet: "Óriási tízfilléresek esnek a madártejbe"... Mind tudtuk mit jelent ez...

Számomra Essenbe menet semmit nem mondott ez a név, és a koncepcióról sem hallottam. No nem azért mert nem tájékozódtam az utazás előtt, de valószínűleg egyszerűen kívül esett az érdeklődési körömön. Így nem csoda, hogy amikor tavaly ősszel a facebook csoportban felröppent a hír, hogy a nemzetközi megjelenéssel egy időben meg fog jelenni magyarul is egy játék, eszembe nem jutott volna a Loony Quest. Amikor kiderült, hogy a cím kilenc betűs és F-fel kezdődni, azt hittem a Patchwork jelenik emg majd magyarul Fércmunka címen. Mondjuk végül így is igazam lett. Na jó félig...

...és valóban, a Loony Quest Márciusban Firkaland néven (egészen ötletes, remek magyar név szerintem, a filmfordítók példát vehetnének a kiadóról) megjelent magyarul is, így aztán fel is kerekedtem és elslattyogtam az ellátópontra, ahol a két fél javai gazdát cseréltek, én pedig hazaballagtam és annak rendje-módja szerint feltuningoltam az ötévest, úgyhogy a következő négy estére meg is volt a program.

Firkaland: Amellett, hogy órákig a magyar cím zsenialitásán lelkendeztem, utána kellett néznem a játéknak a BGG-n, mert amíg fel nem röppent a hír a magyar kiadásról, mit sem tudtam a Loony Quest létezéséről. Az ötlet, a megvalósítás és a kivitelezés is tetszett, de egy pár napig gondolkodtam. Nem túl gyermeteg ez a játék, egy olyan komoly kalóznak mint én? Ráadásul olyan sok játékot vettem az utóbbi időben. Végül győzött a józan ész... helyett a gamer szív, és megrendeltem. Így lett a Firkaland az első magyar kiadású játékom a Dominion-om óta... Nem, nem hazafiatlan vagyok, csak türelmetlen. (Update: Ajándékba kaptam egy Star Wars Birodalom vs. Lázadókat, de ettől még a türelmetlen vagyok.)

Components A dobozban negyvenegynéhány "pályát", öt darab átlátszó (és letörölhető) műanyaglapot, filceket, tokeneket, világtérképet és persze szabálykönyvet találhatunk.

Arkádia (már megint...:) világában az öreg királynak nincs örököse, így aztán szervez egy Való Világ realityt versenyt, ahol a legnagyobb gyökér legrátermettebb hős kapja meg jutalmul a trónt.

A szabályt olvasva rá kellett döbbennem, hogy Árkádia csak egy fantasy világ, és nem egy plázaország, ahol a boltok még vasránap is nyitva vannak. Viccet félretéve, a játék jópofa témája és az egyszerű szabályai garantálják a szórakozást nem csak az összes korosztály számára, de az alkalmi és a rendszeres játékosoknak egyaránt, így aztán be is vetettem az összes létező fronton.

A játékmenet nagyon egyszerű: A játékosok maguk elé helyeznek egy átlátszó műanyaglapot, és kiválasztják a soronkövetkező pályát. A választott pályalap alján egyszerű ikonográfiával van illusztrálva az éppen aktuális küldetés. Közös pont, hogy mindig rajzolni kell, de ezen túl meglepően változatosak a feladatok: van, hogy vonalat kell húzni a labirintus bejáratától a kijáratig. Máskor pontokkal el kell találni az ellenfeleket (ha úgy tetszik: lelőni), de olyan is van, hogy a "felrobbani készülő" bombákat kell bekarikázni (=hatástalanítani). Minden feladatot nehezítések egészítenek ki, ez általában azt jelenti, hogy például falat vagy ellenfeleket nem érinthet a rajz. És természetesen mindez időre megy, harminc másodperc áll minden játékos számára. Ezután mindenki ráilleszti a pályára a műanyaglapot és kiszámolja hány pont, bónuszlapka és büntetéslapka jár neki. Ez utóbbiak a következő pályát nehezítik/könnyítik meg aranyos módszerekkel pl. fél szemet be kell csukni a rajzoláshoz, vagy a rosszabbik kézzel kell a vonalakat húzogatni. A pontokat mindenki lelépi az XP sávon és már jöhet is a következő pálya. Ennyi.

Task

Ezen a pályán három karikát kell rajzolni a virágok köré és mindegyikért három pont jár, míg a kőakármik eltalálása egy-egy mínuszpontot ér. Emberünk itt jól muzsikált, mivel még egy bónuszlapkát (a villámocska) is összeszedett.

Tehát milyen játék is ez a Firkaland? Jó. Bővebben? Zseniális. Igen, zseniális, mert fog egy egyszerű koncepciót, amely eddig leginkább a fejlesztő kiskönyvek és apróságoknak szóló gyerekjátékok sajátja volt, majd olyan keretbe foglalja az ötletet, hogy az egy mindenki számára élvezhető játékot eredményez. Persze elsősorban a kisebb korosztály a fő célcsoport, de a 90-es évek platformjátékainak hangulatát idéző pályák és főellenfelek az idősebbekben is kellemes emlékeket ébreszthet.

Bár már egyáltalán nem múlatom az időt számítógépes játékokkal, de én is voltam fiatal, és nagyon kellemes emlékek fűznek az olyan alkotásokhoz mint a 486-osomon nyüstölt Blues Brothers, vagy a szomszéd C64-esén játszott Giana Sisters. A Firkaland ezt a színes, mókás ügyességi jump & run kalandot ültetéti át a társasjátékok platformjára méghozzá tökéletesen. A Donkey Kong 2 aláfestőzenéjére bal kézzel, fél szemmel rajzolni remek szórakozás, amit mindenki élvez. Tetszik a csak az én kedvemért játszó öcsémnek, a feleségem rajong érte, pedig őt nehéz levenni társasjátékkal a lábáról. De ugyanígy élvezik a gamer haverok is, és bár gyerekekkel még nem jászottam, de az eredményt el tudom képzelni.

Még egy dolog érdemel említést, amire nem számítottam, így váratlan meglepetést okozott: Míg az első néhány pálya kellemes kis mókás sétagalopp, addig a kampány végefelé már kimondottan nehezek a pályák. Egyre több a kieséses büntetés (amikor egyáltalán nem kapsz pontot a pályáért), és például a lézeres pályákon van, hogy három kapunyitó gombot is el kell találni, mert ha nem akkor kalap-kabát. Nem tudom ki hogy muzsikált, de az utolsó két világban (tehát 10 pályán) ketten összesen három pontot szereztünk. Ezt tehát vegye mindenki figyelmeztetésnek:)

Az egyre nehezedő pályákon néha már nem is a pontszerzés a cél, már annak is örülünk, ha a pálya végén nem negatív eredményt érünk el. Talán kellene tartani egy nyári Firkaland edzőtábort. Gyakorolhatnánk a precíziós mozdulatokat olyan hátráltató tényezők mellett mint az elfogyasztott tálca sör...

Score track

A pontozóbigyula is ötletes (Viszont ahogy lentebb Vili rámutat: egyben béna is).

Igazából nagyon apró kifogásaim vannak, nincsenek is egy súlycsoportban a pozitívumokkal. A legszembetűnőbb, hogy ez a játék is a "takarékos" magyarítások sorát gyarapítja: ez azt jelenti, hogy a doboz és a szabálykönyv kivételével minden más maradt eredeti formájában. Funkcionális szemszögből ez nem probléma: az egyetlen gyakran szereplő angol szó, a "World" azért talán érthető, de a tisztesség kedvéért ez is szerepel a szabálykönyvben. Ezen kívül csak a "Looney Quest" felirat szerepel több helyütt is a komponenseken, de ez is csak szőrszálhasogatás: tökéletesen értelmetlen lett volna kozmetikai okokból legyártatni a nagy és valószínűleg drága komponenseket, és amíg az így spórolt pénzt ilyen játékok kiadására fordítják, addig öröm és bódottág van.

Valószínű örökletes betegség a nemzetközi kiadásból, de az amúgy kiválóan megtervezett és hasznos inzertben igazán lehetett volna kialakított hely a tokeneknek (és a filctollaknak). Így ugyanis az előkészületek leghosszabb része a tokenek kiborítása, irányba fordítása és kupacba pakolása. Mivel így is teljesen egyedi az inzert, igazán minimális odafigyelést igényelt volna az eredeti kiadó részéről ezt is hozzácsapni.

Valamelyest kérdéses hány parti van a játékban: érzésem szerint kisebb gyerekek lelkesen fogják elővenni újra és újra, de a kicsit idősebb korosztály kegyeiért már jóval nagyobb számú játék versenyzik. Persze nem minden játéknak kell hónapokig lekötnie az embert...ahogy arra Vili is rámutat lentebb, a Firkaland "élettartama" azért véges.

Az egyetlen igazi problémám a kivitelezést illetően, hogy hiába töröjük azonnal a plexiket, igazából csak ügyesen szétkenjük tintát, így egyre "szürkülnek" a műanyagok. Szóval érdemes lehet beszerezni valamilyen táblatisztító-folyadékot.

De ezek tényleg csak apróságok: itt különösen igaz a társasjátékos közhely, hogy nem az anyagot és a komponenseket veszi meg az ember, hanem az élményt, amit ezek adnak.

Kategória: Családi

Játékosszám: 2-4

Korosztály: 6+

Nyelvfüggőség: Nem nyelvfüggő.

Rövid értékelés: Egy újszerű társasjáték, amelyet úgy játszhatunk a család minden tagjával, hogy közben mi sem unjuk el magunkat. Elsősorban gyerekes társaságoknak ajánlott, de azoknak nagyon (és azonnal). Emellett kiválóan alkalmas akár ismerős gyerekes társaságok társasjátékkal való "megfertőzésére" is. Kevésbé tartom valószínűnek, hogy egy csak felnőttekből álló társaság is elővenné (ott már összehasonlíthatatlanul nagyobb a társaskínálat), viszont nem is kizárt, pláne ha esélykiegyenlítős Firkalandban gondolkodunk (amikor az élen álló játékos minden pálya után megiszik egy felest).

Dehogynem. Csak felnőtt társasággal is kitűnő szórakozás, az aláfestőzene kötelező! :)

Ítélet: 8/10.

Vili különvéleménye: A Firkaland leginkább Az ötletes mechanika miatt kiemelkedő, de a hatás nem tart örökké: az első fellángolás során nagyon tetszett a fiuknak, de utána valahogy nem került elő újra.

A pontszámláló nagyon béna, az inserten nem látni a pontokat, és ha két embernek van ugyanannyi pontja, akkor nem férnek el jól a jelölők.

UPDATE: Igazából pontegyenlőség esetén át kell lépni az előtted állót. Igen ezt benéztem. Viszont ösztönösen is ezt a megoldást választottuk. (Amiről bűzlik, hogy csak azért van mert nem jó a pontozó, de mindegy).

Nagyon hiányzik a játékból egy felzárkóztató mechanizmus is, mert ha valaki lemarad akkor annyi. A fantasy körítésnek nincs igazán funkciója, csak egy cukormáz, aminek nincs szerepe a játékmenetben. Az XP (=tapasztalati pont) is valójában győzelmi pont, semmiféle fejlődést nem eredményez a több XP.

Mindent egybevetve a Firkaland nagyot üt elsőre a rajzolósdi miatt, de utána kissé kifullad.

r

comments powered by Disqus