Elmúlt 2019. is. Ahogy Boróka cseperedik, úgy van egyre több időm ismét a hobbira: gyakrabban tűnök fel péntekenként a klubban, és otthon sem csak portörléskor kerül le társas a polcról. 181 partit játszottam tavaly, havonta átlagosan 15-öt, ami némi növekedés a tavalyi évhez képest (169), de meg sem közelíti a gyermektelen éveket (300-400 között). No de, nem panaszkodni jöttem, nagyon örülök ennek a 181 alkalomnak, rengeteg remek emlék kötődik hozzájuk. A 10 leggyakrabban előkerülő játékok a következők voltak:

  1. T.I.M.E Stories - 25×
  2. Fireball Island: The Curse of Vul-Kar - 17×
  3. The 7th Continent - 11×
  4. Cthulhu: Death May Die - 10×
  5. Azul - 8×

A 181 parti mögött 54 különbző társasjáték lapul, amik közül 23 volt újdonság számomra. A társaskészletem pedig - az elmúlt 10 évben - idén csökkent először. 15 játékot vettem és 25-öt adtam, vagy ajándékoztam el.

TOP 5

Nem teszek különbséget tavalyi megjelenésű, illetve a korábban megjelent, de csak tavaly megismert game-ek között, mert feleslegesnek érzem ilyen kevés számú játék esetén. Így alakult a toplista:

5. Bűnügyi Krónikák

2020. is ezzel a játékkal indult

Inkább közösségi élmény ez, mint klasszikus értelemben vett társasjáték. Értem ezalatt egyrészt a felépítését (nincsenek körök, elkülönült szerepek stb.) másrészt a mobil alkalmazás központi szerepét. Ezek miatt aztán biztosan legalább annyi ember gyűlöli, mint ahány méltatja. Én az utóbbi csoportba tartozok, engem nem zavar, hogy mobilt kell használni egy játékban, ha az hozzáad az élményhez. Márpedig a Lucky Duck Games játéka pontosan ezt teszi: Új szintre emeli a lapozgatós-nyomozós játékokat (pl.: Sherlock Holmes Consulting Detective), azáltal, hogy az alkalmazás reagál a döntéseinkre, ügyesen szimulálja az idő múlását, a virtuális valóságban körülnézni a helyszíneken pedig eszméletlenül hangulatos. Óriási virtuális gémpacsi* a Gémklubnak, amiért ezt lefordították magyarra. A Sherlock Holmes Consulting Detective újrakiadása óta vártam, hogy egy ilyen jellegű játék magyarul a polcra kerülhessen. Elsősorban azért, mert a szerepek hiánya miatt, egy angolul nem tudó, könnyen kieshet a közös gondolkodásból. A nyelvi akadályok eltűnésével azonban, már mindenki olvashatja az appot, és aktívan részt vállalhat a nyomozásból.

*a gémpacsi valódi pacsira váltható, ha személyesen is találkozok azokkal, akik a magyar kiadás mellett döntöttek!

4. Last Bastion (aka Az utolsó erőd)

A lemenő nap véres éjszakát ígér

Sosem játszottam a híres előddel a Ghost Stories-zal. Antoine Bauza klasszikusa valahogy mindig elkerült. Most azonban volt lehetőségem Essenben beszerezni, előrefestett minikkel az újragondolt verziót, ami egy japán falucska helyett, egy totálisan általános fantasy erődben játszódik. Sokan kifejezték nemtetszésüket a témaváltás miatt, de engem megfogott a küllem: Pierô gyönyörű illusztrációi, illetve a 2019 sztenderdjeinek megfelelő figurák már elsőre megfogtak. Szerencsére a küllem mellé, egy szabályaiban egyszerű, de remek kooperatív játék is dukál, izgalmas pillanatokkal az asztal körül. Ráadásul mi nagyon szerencsések is vagyunk, mert a nehezen nyerhető játékból 5 partit játszottunk. és csak kettőt veszítettünk el.

3. Cthulhu: Death May Die

Találkozásom Hasturral

Anno azért nem támogattam meg a Kickstarter kampányt, mert nem vagyok a Cool Mini Or Not kiadó kifejezett rajongója, és ránézésre, eléggé emlékeztetett a Mansions of Madness-re. Redundáns játék meg minek. Aztán, ahogy érkeztek a review-k, meggyőztem magam, és mégis megvettem. Elsősorban azért, mert a játék csak madártávlatból hasonlít a Mansions-re, játékmenetben azonban nem sok közük van egymáshoz. A C:DMD-ben minden esetben a gané kultistákat kell megállítani, akik megidézik valamelyik mérhetetlen vént. Szét kell vernünk a szertartást, majd szét kell rúgni a Mérhetetlen vén hátsóját. Minden esetben. Itt az akción van a hangsúly, emiatt elég pörgős a játék: nincsenek lassító dobások, plusz próbák stb. Ezeket a Fantasy Flight Games játékaihoz képest egyszerűsítették: a szörnyek követnek alapból, a mágia ismerete pedig csak azt jelenti, hogy többször leshetsz sikeres mint a többiek. A karakterek fejlődése a Sanity-hez van kötve (és ez rettentően tetszik). Minél őrültebb a karaktered, annál ügyesebb és erősebb lesz, de ha teljesen megőrülsz kiesel a játékból, ami akár a parti a végét is jelentheti.

Nekem azért nem jött be anno a Pandemic: Cthulhu mert hiányoltam a történetet, és tartottam tőle, hogy itt is ez lesz a bajom, de szerencsére nincs ilyen gond. Bár nincs szofisztikált sztori, mint az óriási kedvenc Mansionsben, azért az epizódokban - a nyomozókártyáknak hála - felsejlik valamilyen történet, még ha nem is bomlik ki teljesen. Ha ehhez hozzáadom a pulp '20-as éveket, az ismerős szörny neveket, nekem átjön a Lovecraft hangulat. Decemberben kaptam meg a játékot és a hónap második felében 10 partit sikerült abszolválni, ami annak is köszönhető, hogy más nagy dobozos CMON játékokhoz képest, itt egy kaland kb. másfél - két órás.

2. Star Wars: Outer Rim (aka Star Wars: Peremvidék)

Amikor még robot voltam...

Nemsok sandbox jelleggű játékkal játszottam gamer éveim alatt, a Merchants and Marauders épp úgy kimaradt, mint a Firefly játék. Az egyetlen, amit kipróbáltam - épp tavaly év elején - a Western Legends (aka Vadnyugati legendák) az meg pont leverte a lécet. Az Outer Rim viszont jött, látott és győzött. Corey Konieczka utolsó szerzeménye a Fantasy Flight Games kötelékében munkásságának méltó befejezése lett. Lényeglében egy szolid pick up & delivery mechanikára épülő kalandjátékról van szó, amelyben a messzi-messzi galaxis söpredékének bőrébe bújhatunk. Lehetünk fejvadászok, akár Boba Fett-ként, vagy csempészkedhetünk Han Soloval, netán Lando-val, közben megbízhat egy munkával Thrawn admirális, vagy kifoszthatjuk Jabba egyik titkos kincstárát. Vehetünk ismert hajókat, amiket felszerelhetünk, és feltölthetünk legénységgel. Bár a sorsfordító eseményeknek nem vagyunk részese, de ahogy nő a hírnevünk a galaxis frakcióinak határozott véleménye lesz rólunk. Lehet, hogy a Birodalom üldöz, de a huttok és lázadók kedvelnek, de akár fordítva is. Ezek a viszonyok pedig megnehezíthetik vagy épp könnyebé tehetik a kalandokat. A játék egyetlen apróbb hátránya, hogy nemcsak a mozifilmekre épít: legalább annyit merít sorozatokból, képregényekből (pl.: dr. Aphra karaktere). Emiatt azoknak, akik csak a filmeken edződtek, kevesebb kapcsolódási pontjuk lesz a játékkal.

1. Fireball Island: The Curse of Vul-Kar

Fussatok bolondok!

Itthon sem ismeretlen a Restoration Games neve, a hazai közönség a magyarul is megjelent Down Force dobozán láthatta a logójukat. A Rob Daviau által vezetett kiadó azt tűzte ki céljául, hogy leporol régi játékokat, és modernizálja azokat úgy, hogy mechanikáiban megfeleljen a 21. századi elvárásoknak, anélkül, hogy közben megváltoztatnák a játék kínálta élményt. Elképesztően tetszik ez az attitűd, ezért mindig szemmel tartom őket, és így botlottam bele a Fireball Island restaurálásába. Az eredeti játék óriásai népszerűségnek örvendett a '80-as években a tengerentúlon, és rengetegen kérték a kiadót, hogy hozzák vissza Vul-Kar szigetét a boltok polcaira. Insulafilia-ban szenvedőként persze már a KS kampány 1. napján beszálltam a játékba, és a tavaly januárban megérkező végeredményben sem csalódtam. Ez egy gyors, gyönyörű, kincsgyűjtögető játék, ügyességi elemekkel megfűszerezve. Mind a 17 partit imádtam, amit lejátszottam vele.

Említésre érdemes

A fentieken kívül 18 újdonsággal játszottam, amiből hármat emelnék még ki:

  • Arkham Horror LCG: Ez egy nagyon jó játék, tetszett is, de az LCG formátum és a pakliépítés nem nekem való.
  • Stop Thief!: Egy másik játék a Restoration Games-től, ami egy 1979-es játék újragondolt változata. Aki családi körben játszható, dedukciós társast keres, ne hagyja figyelmen kívül.
  • Yellow & Yangtze: A Tigris & Euphrates az egyik kedvencem a régi klasszikusokból. Hihetetlen, hogy Knizianak sikerült, egy ennyire hasonló és mégis teljesen más játékot alkotnia. Miközben az érzés ismerős játék közben, a parti dinamikája egész más. Jó lenne vele játszani még.

A visszatérő

A Mansions of Madness 2. kiadásának megjelenése óta nem került elő az Eldritch Horror a polcról. Már-már az eladásán gondolkoztam, amikor egy társasjátékos elvonuláson újra leültem mellé, és rádöbbentem mennyire szeretem ezt a játékot. Hála az "Ákos-féle programozott mítoszpaklinak" sikerült kiegyensúlyozott és rém izgalmas partikat játszanunk. Ahhoz képest, hogy 2016 óta egyszer sem került elő, tavaly 4 partit is játszottunk. Amúgy is rengetegszer mélyültem el a lovecraft-i hangulatban 2019-ben, lévén a partijaim több mint 10% HPL ihletésű volt.

Arkham 3rd, Arkham LCG, Eldritch Horror, Mansions of Madness és a Cthulhu: Death May Die is előkerült

A legjobb élmény

Közel 4 év játék után idén befejeztük a T.I.M.E Stories 1. évadát, az ún. fehér ciklust. Az évek alatt ez több lett egyszerű társasjátéknál. A TIMES Stories hétvégéket teljesen egy-egy scenarionak szenteljük, beöltözünk, témába vágó filmeket nézünk stb. Idén 3 időutazó hétvégét is le tudtunk szervezni, így megjártuk a '80-as évek Hollywoodját, a 17. századi karibi térséget, és szintén a 17. századi Párizst. Sajnos a ciklus lezárása elég semmilyenre sikeredett, de azért lelkesen várjuk a folytatást.

Estrella Drive, Santo Tomas de Aquino, Brotherhood of the Coast, Madame

Előretekintő

2020-ban, bár elsősorban a már meglévő játékaimmal szeretnék játszani, de biztosan fognak kikötni új címek a polcon. A leginkább várt játékok mindegyike kapcsolódik valamilyen módon legalább egy fent elhangzott játékhoz.

  • Legjobban a T.I.M.E Stories folytatását, a kék ciklust, más néven a TIME Stories Revoluions-t várom. Biztos idén is ugyanolyan lelkesedéssel folytatjuk a tematikus hétvégéinket, mint eddig.
  • Tavaly megtámogattam a Lucky Duck Games új fantasy játékát, a Time of Legends: Destinies-t, ami elegyíti a Bűnügyi krónikák alkalmazását, a The 7th Continent felfedezésélményével és a Joan of Arc sötét középkori fantasy világával.
  • A Lucky Duck Games pedig a Bűnügyi Krónikákat sem hagyja magára. Decemberben lerántottál a leplet egy idei kampányukról a Chornicles of Crime: Millennium-ról, ami szintén egy időutazós-nyomozós játéknak tűnik.
  • Végül de nem utolsó sorban egy másik Kickstarter kampányban megvalósuló játékot, a Return to Dark Tower megjelenését várom. A jövő héten induló projekt a Dark Tower c. 1981-es játék restaurált változata lesz.