Interjú Hegedűs Csabával

Hónapról hónapra olvashatjuk a Játékos Emberek Magazinját, melyben egyaránt szó esik kicsiknek és nagyoknak szánt társasjátékokról. A havi megjelenesű interneten terjesztett kiadványból százak tájékozódnak a magyar társasjátékéletben. Az alapító Hegedűs Csabával beszélgettünk.

A társasjátékos többség elsősorban a JEM kapcsán ismer téged, ezen kívül viszont keveset tudni rólad. Mesélj kicsit magadról: a JEM mellett mivel foglalkozol, a társasjátékon kívül milyen hobbijaid vannak, stbstb?

Jelenleg, átalakulóban van az életem, ezért a "mivel foglalkozol?" kérdésre nehéz választ adnom. Főként játékok tervezésével és kivitelezésével foglalkozom, mellette pedig a Tehetség Ponton belül gyerekeknek tartok társasjátékos foglalkozásokat. így munka közben is játszhatok. Rövid története a társasokkal való közös életnek azzal kezdődött, hogy lányomnak, vettünk egy Tibet című játékot, ami nagyon tetszett neki és egyre jobban kezdett érdekelni a modern társasjátékok világa. Ez addig fajult, hogy megalapítottuk családi összefogásban a Társasjátékos Klubot. Kezdetben kevés, kb. 20-30 játékunk volt, de idővel szépen felkúszott ez a készlet 1000 fölé. A sok új játékban nem a grafikát, vagy a taktikát kerestem, hanem a mechanizmusokat mustráltam. Mindig foglalkoztatott a kérdés, hogy lehet-e valami egyedit kitalálni. Ezen a nyomon haladva kezdtem játékokat tervezni, de igazából mechanizmusokat terveztem, kisebb nagyobb sikerrel. Mígnem 2 éve megjelent első saját tervezésű játékom a Sárkánytojás, amit a Gémklub jelentetett meg. Természetesen, mint minden szülő, én is büszke voltam gyermekemre és igyekeztem minél több helyen bemutatni, megismertetni a játékosokkal. Szerintem sikerült, mivel rövid időn belül két kiadást is megélt a játék, és ha minden igaz, jön a harmadik is. Közben elkezdtem ostromolni a külföldi kiadókat, ami nem is olyan egyszerű feladat. Már bejutni hozzájuk egy megbeszélésre is komoly utánajárással jár. Szerencsémre nagy segítségemre volt Paya (Compaya), aki beprotezsált a Schmidt Spielhez, és a Pegasus Spiele-hez, majd a Schmidt-től eljutottam a Hans im Glück-höz és elkezdődött az őrült hajsza a kiadók kegyeiért. Ezúton is szeretném Payának megköszönni a segítséget. Azóta megjártam a QueenGames-et, CGE-t, Piatnik-ot, Zoch-ot és rengeteg tapasztalatot szereztem. A kiadóknál tett túrámban nagy segítség volt Farkas Tivadar, aki prezentálta műveimet, a legnagyobb profizmussal, neki is sokat köszönhetek. Eddig külföldi kiadóknál nem jártam sikerrel, de már az is nagy dolog, hogy szóba álltak velem és ismernek, így mostanra eljutottam odáig, hogy hozzájuk könnyebben nyílnak ki az ajtók. A Sárkánytojás után 2014-ben két újabb játékom jelent meg. Az Imperia a Gémklub gondozásában, és a Dudab az A-games kiadásában. Idén több megjelenés is tervbe van véve, eddig 3 játék, 3 kiadó gondozásában, melyekből az egyik már 100%, a többi még kérdéses. Ezen kívül szabad időmben újságot szerkesztek, és tavaly kezdeményezésemre megalapítottuk a Társas Központ Egyesületet. Igyekszem segíteni más szerzőknek, tapasztalataimat megosztom velük és játékaik tesztelésével is szívesen foglalkozom, amikor időm engedi. A maradék időben, szívesen kerékpározok, túrázgatok, ping-pongozok, és természetesen játszom. Néha megnézek egy filmet és a legújabb hobbi kezdeményem a kajak – kenu túra. Végezetül a legrégebb óta ápolt hobbim, a Francia kártya gyűjtése, amit 25 éve űzök és több kiállításom is volt már az érdekesebb paklikból. Ezen kívül régi Magyar társasjátékokat is gyűjtök, amiket hamarosan egy múzeumszerű helyen meg lehet nézni és ki is lehet próbálni. Végezetül a legnagyobb falat a Társasjátékok Ünnepe és a Társasjátékos Olympia, aminek alap ötletét megfogalmazva a Nebuló Alapítvánnyal közösen rendeztünk meg eddig 3 alkalommal és az idén is szervezés alatt van. Ezt a rendezvényt az Esseni játék őrület ihlette és az Olympiát a Társasjáték Triatlon amit szintén én indítottam el. Mindegyik versenynél lényeges a sportszerűség és díjazás, melyben a hazai kiadók nagy részt vállalnak. Fő támogatói a rendezvényeknek a Piatnik, Gémklub, Delta Vision trió. Mondhatni, nélkülük nem jöhetne létre ez a 2 napos csoda.

Igencsak aktívan töltöd az idődet. Eközött a sok terv és tennivaló közepette hogyan született a JEM ötlete és hogyan lett az ötletből megvalósítás?

Kedvenc társasjátékokkal foglalkozó magazinom a SpieleBox és azt lapozgatva ötlött a fejembe, hogy mi lenne, ha egy hasonló témájú újságot olvashatnék, de magyarul. Tudván, hogy volt nekünk egy Tabula magazin, ami sajnos a múlté, elkezdtem kacérkodni a gondolattal, hogy csináljuk meg mi magunk. Természetesen annyi közöm van az újság készítéshez, mint péknek a hegesztéshez, de ez sem tántorított vissza a megvalósítástól. Egyik Társasjátékos Klub találkozón a kemény magnak bedobtam a pöttyös labdát és lecsapták azt. Na, ennek a fele sem tréfa, gondoltam és elkezdtük lefektetni a JEM magazin alapjait. Az alapítók között ott volt a családom, Hegedűsné Richter Mónika, Hegedűs Anett, továbbá Farkas Tivadar, Gracza Balázs, Varga Attila, Varga Dia és jómagam. Ott megfogalmaztunk néhány fontos pontot, amiket szétcincáltunk és máris benne voltunk, de nyakig. Az elmúlt 2 év alatt egyre többen lettünk és egyre szervezettebben alakítjuk a magazin újabb számait. Mindig vannak feladatok egy ilyen újsággal, de eddig sikerült megoldanunk mindent, hogy ne legyen fennakadás a megjelenésben. Ez csapatmunka, és mindenki önkéntes alapon vállalta az újsággal járó terheket. Mindig át kell szerveznünk a feladatokat, hogy senkinek se legyen teher ez a hobbi. A kezdetek óta van egy virtuális szerkesztőségünk, ahol minden eddigi anyag megtalálható, és amin keresztül kommunikálunk egymással.

Most hogy ennyire kinőtte magát a magazin az általad említett kezdetekhez képest, hányan dolgoztok egy megjelenésen, mennyi időt emészt fel az írásés szerkesztés?

Ebben a pillanatban 15-en vagyunk, de remélem egyre nagyobb lesz a csapat és így az egy emberre jutó feladatok száma illetve azok megoldására fordított idő csökkenni fog. Az írásra fordított idő személyfüggő, kinek több napig tart, kinek egy szemvillanásnyi idő is elég. Azt tudni kell, hogy a JEM-be nem kerül be olyan játék, amivel a cikk írója ne játszott volna néhányszor. Fontosnak tartjuk, hogy ne szabályok és videók alapján jöjjön az ihlet, hanem a személyes tapasztalatból. Egy összetettebb játékról én minimum 3 játék után kezdek írni, egy könnyedebb játékról akár első játék után is, habár ez nem mindig van így, mivel az iskolában ezekkel a játékokkal rendszeresen játszunk a gyerekekkel és a tőlük kapott impulzusokat beleépítve írom cikkeimet. A szerkesztés már összetettebb folyamat, több lépcsőn megy át egy cikk, mire az újságba kerül.

1. Cikkíró megírja a cikket

• Két előolvasó elolvassa, értelmezi, véleményezi és visszaküldi, ha kell az írónak
• Író javítja, amit kell
• 3 nyelvi lektor árgus szemekkel mustrálja a műveket és gatyába rázza azokat. Egymás után nézik, így egymást is ellenőrizve igyekeznek minden hibát kiszűrni, de mint tudjuk, amit ember alkot, az nem lehet tökéletes. Na jó, a JEM az, de néha becsúszik egy kis gikszer.
• Elkerül a tördelőszerkesztőhöz, aki betördeli a szöveget, elkészíti a fejlécet, belövi az oldalszámot, kitölti a summárumot és megformázza az egészet.
• Végül alakot és szépséget kap a cikk, képek és dizájn elemek formájában és végül bekerül a magazinba.
• E közben készülnek a bannerek, képek, bevezető és a legfontosabb, a magazin borítója.
• Ja és amit kihagytam, készül a promóció fordítása, elkészítése

Ennyi az egész. Mire eljön az idő, ott van a magazin, ahol lennie kell.

Nagyon professzionálisnak tűnik a folyamat. Mindemellett ráadásul elindult a weblapotok is. Bevált a frissülés, esetleg terveztek-e mostanában egyéb újításokat is, amiről árulkodhatsz egy kicsit?

Tulajdonképpen eddig is volt weboldalunk és szám szerint ez a harmadik. Ahogy növekszik a magazin, úgy jönnek az igények, ehhez próbáljuk hozzászabni a magazint, és mindent, ami arról szól. Így van ez most is, amikor a 3. oldalunkat nyúzzuk, ezzel nem lebecsülve elődjeit és készítőit. Az első oldalunkat Varga Dia csinálta, majd a másodikat Gyulai László, ezt pedig Szűcs Sándor alapozásával és iránymutatásával Horváth Vili és Szőgyi Attila követték el. Ugye szép lett? Azt, hogy bevált – e, az olvasók mondják meg, mivel nekik készül a magazin és az oldal is. Igyekeztünk a felvetett problémákat és igényeket belepasszírozni az új oldalba. Amire nagyon büszkék vagyunk, az az archívum, ami mögött nagyon sok munka van és lesz is, míg a közel 400 cikk felkerül. Igyekszünk naprakészek lenni az esemény naptárral is, de ehhez a klubok adatszolgáltatása kell, hogy mindig időben megkapjuk klubeseményeik időpontjait. Ezúton is szeretném meghívni a klubokat egy bemutatkozás erejéig és, hogy legyenek partnerek klubalkalmaik megadásával, elvégre őket reklámozzuk. Az újítások sorát azzal a LINK gyűjteménnyel zárnám, ami folyamatosan bővül és remélem nagyon hasznos a JEM olvasóinak. Természetesen, vannak tervek a weboldallal és a magazinnal kapcsolatban, de nem szeretjük előre kiteregetni lapjainkat, így ez hadd legyen titok mindaddig, míg le nem rántjuk a leplet. Egyet ígérhetek, nagy durranás lesz a következő.

Nagyon kíváncsivá tettél, remélem a lepel hamar lehull. Némileg más téma: nemrég volt cikkíró pályázatotok is, terveztek-e hasonlót a közeljövőben?

Igen tervezünk, sőt a lezajlott pályázat egyes cikkeit is szeretnénk megmutatni olvasóinknak. Sok jó mű érkezett, de sajnos csak egy győztest hirdethettünk. A következő pályázatnál remélem több díjazott is lehet.

A JEM mellett van egy kiadód, az A-Games. Honnan a név és hogyan jellemeznéd röviden a kiadó profilját?

Ami nagyon fontos, hogy az A-games nem az én kiadóm, csak az alapításában vettem részt. Azota a háttérbe vonulva a fejlesztésre koncentrálok. A kiadó fő profilja, hazai szerzők játékainak megjelentetése nemzetközi piacon. Ez nem egyszerű feladat, főleg egy frissen induló cégnek, de remélem, sikerül megvetnie lábát Európában és természetesen itthon. A kiadó első játéka a Dudab volt, ami egy egyszerű kártyajáték, de profiljában benne vannak a parti, gyerek, gamer játékok is. A név nem igényel túlzott magyarázatot, mivel az A betű az Akabón KFT – re utal és nem mellesleg a minőségre, amit remélem, sikerül a legmagasabb szintre emelni és ott megtartani.

Személy szerint csak tavaly kapcsolódtam be a facebookos életbe, így nem igazán tudom, hogy a kiadó volt előbb vagy a JEM?

A kiadó, de mégse. Az Akabón KFT, már több éve létező cég, és arra várt, hogy minden feltétel meglegyen az játék kiadáshoz, így a KFT volt az első. Majd a JEM és végül a kiadó.

JEM és a kiadó. Egyikből következett a másik, vagy inkább két egymástól független kezdeményezésről van szó?

Egymástól függetlenek, de mégse. Mióta belekerültem a társasjáték mókuskerékbe, sok minden megfordult a fejembe és igyekszem megvalósítani azokat. Tulajdon képpen minden, a JEM Klub, az Egyesület és a Társasjátékos Klubot is ugyan az a maroknyi csapat közreműködésével működik, így nekik nagyon sokat köszönhetek és remélem, nekik is ad annyi örömöt, mint nekem. Természetesen a kiadó, a csapat tagjainak játék ötleteit mindenek előtt kezeli, így igyekszik azokat minél előbb és minél jobb minőségben megvalósítani.

Szerencsére a társasjátékos közeg meglehetősen közvetlen. Hogyan működtök együtt más ismertebb szereplőkkel, boltokkal?

Én az együttműködés híve vagyok. Igyekszem mindenkinek segíteni, aki igényli azt, és szerencsére kapok is vissza ebből a segítségből. Ha a boltokat nézzük, akkor a Gémklubbal, a Compayaval és a MagicBox –al igen jó kapcsolatunk van. De a boltok mellett a Piatnikot mint kiadót is meg kell említenem, akikkel nagyon sok közös ügyletünk volt. Játék tervezői pályázat, 20 éves a Piatnik egy évig tartó sorozata és a többit még nem árulnám el, ez legyen a jövő zenéje. A MATE-val MensaHungaIQ-val is tartjuk a kapcsolatot.

Az első megjelenéseid a közösségi médiában némileg viharosra sikerültek. Váratlan volt számodra, hogy mennyire más megközelítést igényel a facebookon és egyéb szociális felületeken való kommunikáció, mint a való életben?

Kezdhetném azzal, hogy nem vagyok mai gyerek, de ez olyan izé. Nem vagyok könnyű eset azt tudom, de az írott szó mindig keményebb mint a beszéd. Hú, ezt lehet majd idézgetni. Sokan mondták, hogy fárasztó a humorom, már ha azt humornak lehet nevezni. Angol filmeken szocializálódtam, (Hallo, Halló, Csengetett Milord, Gyalog galopp, Waczak szálló és a többiek). Így néha, na jól van, mindig dől a hülyeség belőlem és ezért nem kérek elnézést. Én ilyen vagyok, ez vagyok én. A közösségi média alatt gondolom a Facebookot érted, és igen meglepett, hogy egy ártatlan kijelentés vagy kérdés milyen indulatokat szülhet. Biztos szereztem sok haragost és ellenséget a közösségi médiában, de ezt ellensúlyozza a közösségi életben szerzett ismeretségek hada. Igazából el is ment a kedvem a Facebook-os dolgoktól, mivel sosem lehet tudni, ki veszi magára az inget és gurítja el az üveggolyót. Jobban szeretek az emberekkel szemtől szemben és a szemébe nézve kommunikálni, de azt is el kell fogadnom, hogy a világ ilyen irányba változik. Ehhez mindig azt szoktam hozzáfűzni, hogy amikor én fiatal voltam, úgy kb. 18 éves, még vezetékes telefonunk se volt, nem hogy közösségi média, így nekem a való életben kellett megtanulnom kommunikálni az emberekkel. De ezt most nem fűzném hozzá.

Kicsit ellépve a JEM és az A – Games témáktól, milyen egyéb terveket szövögettek, ami érdekelheti a társasjátékos közösséget?

Szerintem nem én lennék, ha nem szövögetnék valamit. Többet is és már látom az arcokat, amikor bejelentem és mindenki hanyatt homlok menekül előlem. Sok tervem van a, de az Egyesület az újszülött, igyekszek arra is fókuszálni, most ott lesznek események. Múzeum, rendezvények, táborok, versenyek, pályázatok és még én sem tudom, mikor mi pattan ki. Ami velem kapcsolatos, az meg nem lehet más, mint további játékok kitalálása. Remélem az idei megjelenés elnyeri azok tetszését is, akiket eddig egyik játékom sem érintett meg és sok örömet tudok általa adni. Mindenkit szeretettel várok egy marék cukorkával és egy igazán édes játékkal, Essenben a Piñata Party és a Dudab 2. kiadásának bemutatása alkalmával a játék kiadójának (A-games) standjánál. Addig is mindenkinek jó játékot!

A játékos mindig optimista, hisz a lehetetlenségekben, és a takarékos életű civil polgártól éppen abban különbözik, hogy örökké játszik, halála napjáig.
Kellér Andor

Köszönjük az interjút és további sok sikert kívánunk!