Roll for the Galaxy

- Nagyuram, hírek érkeztek a birodalomból. A telepeseink sikeresen kolonizáltak egy gyönyörű, kellemes éghajlatú világot, mely ideális pihenőhelyként fog szogálni megfáradt bürokratáink számára. Egyúttal a közelmúltban felfedezett erőforrásokban gazdag Dessu bolygón megkezdtük egy új üzemanyagfinomító építését.

- Ezt bizony örömmel hallom, régóta esedékes már a Dessu kiaknázása. Egyéb fejlemények?

- Igen, uralkodóm. A tudosók végeztek a hidropónikus labor tervezésével és rögtön nekiláttak tökéletesíteni a kereskedőhajók hajtóműveit. Vannak azonban rossz hírek is: az Arietis birodalom egy régen letűnt idegen faj hajójára bukkant a mélyűrben, ami alapján megtalálták a szülőbolygójukat. Attól tartok az Arietis birodalom híre messzebbre ér, mint a miénk!!!

- Micsoda??? Azonnal indítsák el a hadihajóinkat és zúzzák szét azokat a férgeket...

- (ideges toporgás) Uralkodóm...emberemlékezet óta nincsenek már hadihajóink...ahogy a riválisainknak sem...

- Szent Eridani! Akkor a tudósok azonnal kezdjenek el egy Pusztítót építeni a tervek alapján!

- (A tanácsadók idegesen egymásra pillantanak) Nagyuram. Hadihajó terveink sincsenek. A galaxis békés hely már évezredek óta.

- Nonszensz! Tűnjetek a szemem elől, új tanácsadókat kell felfogadnom, olvastam az ősi könyvekben a galaxist megrengető flottákról...

- (Tanácsadók halkan egymás között) Azt hiszem az uralkodónak megbomlott az agya...Lehetséges, hogy túl közel repült el amellett a fekete lyuk mellett?

Bevezető

A nagy előd, a Race for the Galaxy egyike azoknak a játékoknak, melyet jóval többször játszottam már, mint gyűjteményem zömét. Már nem tudom pontosan miért, de ha jól emlékszem ez még a nagy társasrobbanás előtt volt, és nem volt ennyire durva a készlet: most már sokszor az első játékra is éveket vár egy-két társas...

Eleinte kicsit küszködtem az ikonokkal, de azért hamarosan belejöttem a dologba, és nagyon tetszett a központi megtippelem-hogy-mit-akar-a-másik mechanika, valamint, hogy a gyorsasága ellenére rendkívüli mélységgel volt megáldva.

Aztán ahogy jöttek a kiegek (és az új ikonok) egyre nehezebben láttam át, hogy mit is kéne csinálni, és ennek megfelelően a lelkesedés egyre csökkent, mígnem valahogyan teljesen feledésbe merült nálam ez a játék...egészen addig, amíg hírét nem vettem a kockás verziónak. Mivel én mindig más példányával játszottam, ezért rögtön megéreztem a beszállási esélyt, amit egy jól bevált és kedvelt sikersztori kvázi újraindítása jelent.

A hasonlóságok

A két játék tematikailag teljes, mechanikailag pedig jelentős átfedésben van: a játékosok zéró-konfrontáció környezetben építgetik egymástól függetlenül a birodalmukat, az egyetlen kapcsolódási pont közöttük az akcióválasztás. Olyan ez mintha a különböző birodalmakat egy láthatatlan fal választaná el egymástól. A cselekvéshez szükséges energia viszont a galaktikus magból érkezik, mindenkihez egyformán, ellenben mindig csak bizonyos típusú energia hozzáférhető. Béna hasonlat, de ez áll a legközelebb a valósághoz: mindkét játékban ugyanaz az öt akció (explore, develop, settle, produce, consume) áll rendelkezésre, ezekből csak azokat hajthatják végre a játékosok, amelyet legalább egyikük kiválasztott, a többi az adott körben kimarad.

Mind a Raceben, mind pedig a Rollban központi elem, hogy átlásd az ellenfelek taktikáját, és ezáltal a lehető legtöbbször helyesen tippeld meg az általuk választott akciókat. Minél több akcióra készül fel ugyanis egy játékos, annál hatékonyabb lesz a köre. Néhány ilyen kör pedig nagy lépést jelent a győzelem felé.

A lapkák nevei és a grafikák teljes egészében a Raceből érkeztek, így a hasonlóság azonnal szembetűnő, ahogy az ikonográfia is nagyban kölcsönöz az elődtől.

A különbségek

• A RoftG-ben szétválasztották az erőforrásokat és az értük vásárolható lapkákat: többé nem kártyával fizetünk a fejlesztésekért és világokért, hanem kockákkal. Továbbá az építés nem bináris művelet: a több pontot érő lapkákat jó eséllyel több körig tart megépíteni, információt adva ezzel az ellenfeleknek a várható akcióinkról.

• A Raceben az öt akció közül csupán hármat lehetett úgy-ahogy megtippelni (explore, produce, consume). A másik kettőt (develop, settle) nehéz volt eltalálni, mivel csak az ellenfél kezében lévő lapok száma látszódott. Ezzel szemben az új kiadásban az épülő fejlesztés illetve világ pontos mibenléte és készültsége nyilvános információ, mely mindig láthatóak a játékosok előtti tablón. Az épp "épülő" lapkák mellett az is látható, hogy mennyi pénze van a játékosnak, amit csak és kizárólag (szintén látható) kockákra lehet a kör végén elkölteni, így ezt is meg lehet figyelni.

• Az egyik legszembetűnőbb és legfelhasználóbarátabb újítás, hogy a képességek nem csak ikonokkal vannak megjelenítve a lapkákon, hanem szövegesen is. Ez ideális mind a tapasztalt játékosok, mind pedig az újoncok számára is. Nem fontos technikailag, de nekem sokat segített, hogy az agyamnak nem kellett folyton lefordítani az ikonokat.

• Kevésbé szembetűnő dolog, és első játékban nem is volt igazán jelentősége, de a kockák különböző oldalakkal rendelkeznek, így a megfelelő tapasztalattal már erre is lehet figyelni.

• Általánosságban véve, az egész rendszer áramvonalasítva van: a világok mindig kockát adnak, a fejlesztések pedig mindig az öt akcióhoz kapcsolódó képességet. Ráadásul a felépített birodalom és annak képességei közel sem olyan átláthatatlanok, igazából a játék végefelé is max három-négy képességet kellet csak fejben tartanom.

Hogy zajlik egy kör?

A játékban lényegében minden akció egyszerre zajlik: definiáltak ugyan sorrendiséget, de amíg nem vérre megy mondjuk az explore, addig igazából lehet egyszerre cselekedni.

Itt látható a rejtett akcióválasztó kartonlapka. A fekete négyzetre helyezett kockával választjuk ki az akciót, a többi kockát pedig szimbólumok szerint kell rendezni.

1. A kör legelején mindenki titokban dob a megvásárolt kockáival. Ezután szintén titokban szétosztja őket egy apró összefoglaló kis lapkán, egy kockát pedig kiemel a többi közül, amellyel kiválasztja a saját akciót. Itt egyébként teljesen simán lehet csalni, ha valakinek erre van affinitása, bár az ilyen inkább menjen péknek.

2. Ezután mindenki felfedi a kockáit és a választott akcióját. Az akciók, melyeket senki sem választott az adott körben teljesen kimaradnak, az erre szánt kockák pedig visszakerülnek a dobópohárkába.

3. A játékosok a kockák segítségével egyszerre hajtják végre a sorrendben egymás után következő explore, develop, settle, produce és trade fázisokat, ahol új lapkákra tehetnek szert, épülőfélben lévő lapkákat fejezhetnek be, VP-re vagy pénzre válthatnak bizonyos kockákat, stb stb. Lényegében minden korábban eltervezett lépést itt hajtanak végre.

4. A kör befejeztő aktusa az elhasznált és időközben megszerzett kockák újravásárlása, melynek hatására átkerülnek a dobópohárba, és indulhat is a következő kör. Érdekes aspektus, hogy hiába van sok kockánk a citizenryben, azok nem érnek semmit, ha nem tudjuk körönként kifizetni a bérleti díjat és átjuttatni őket a dobópohárba.

A játék akkor ér véget, amikor valaki elsőként helyezi le maga elé a tizenkettedik világot/fejlesztést, de mivel mindenki három "területnyi" lapkával indul, ezért valójában csak kilenc plusz lapkára van szükség. A győzelem természetesen más téma, a játék pontra megy, így a befejezést követően viszonylag egyszerű számolgatás (ami amúgy pontosan ugyanolyan mint a Race for the Galaxyban) után derül csak ki a végső győztes.

Mi tetszett benne?

A Race for the Galaxyban számomra a legizgalmasabb elem a többiek akcióinak a megtippelése volt, ellenben nem éreztem magam túlzottan jónak ebben. Ez részint azért volt amiért a Sheriff of Nottinghamben is mindig vesztek (rémes pókerarc), részint pedig azért mert sokszor a sötétben tapogatóztam az ellenfelek szándékait illetően. A Roll for the Galaxy megtartja és tökéletesíti ezt a koncepciót, mégpedig úgy, hogy több eszközt ad a játékosoknak a tippeléshez: látszódnak a készülőben lévő lapkák, a rendelkezésre álló kockák és kör végén elkölthető pénz is. Nem elhanyagolható szempont, hogy az explore akció során megszerzett lapkákat az ellenfelek is szemügyre vehetik, DE csak addig, amíg a tulajdonos be nem teszi a lapkát a konstukciós halom aljára, mivel a továbbiakban a riválisok számára ez már titok.

Kimondottan tetszett az újítás, hogy a lapkák kétoldalúak: az egyik oldalon mindig fejlesztés van, míg a másikon világ. Ezek jellegükben is eltérnek: a világok mindig kockát adnak, a fejlesztések pedig aktív képességet, a játékos pedig dönthet melyik oldalát kezdi el építgetni...

A világlapkára helyezett kockák javakként funkcionálnak, melyeket eladhatunk pénzért, vagy elfogyaszthatunk VP-ért.

Mindent egybevetve, remekül továbbfejlesztették a koncepciót, ahol a játékosoknak nem csak azt kell megsaccolnia, hogy mi számára a legértékesebb akció, de rá kell érezni arra is, hogy a többi játékoshoz képest mekkora relatív haszonra tesz szert: egy hasznos akció mit sem ér, ha az ugyanolyan vagy neadjisten még értékesebb egy riválisnak. Emiatt aztán érdemes figyelmet szentelni az ellenfelek cselekedeteinek, különösképpen akkor, amikor már nem a játék megtanulása a cél.

Mi nem tetszett benne?

Nos, az ár meglehetősen barátságtalan. Sok műanyag kocka van ugyan a dobozban, de én mégis úgy érzem, hogy a 18k-s ár meglehetősen borsos, pláne hogy ekörüli összegért már egy Descentet is lehet kapni, ami jól el van eresztve gyönyörű műanyag figurákkal. De hogy más példát is hozzak, egy alaposan teletömött Agricola doboz is jópár ezer forinttal olcsóbb.

A fentebb boncolgatott indirekt interakciót leszámítva meglehetősen békésen és zavartalanul építgethetjük birodalmunkat. Senki nem fog lerohanni minket, és cserébe mi sem tudunk beleszólni a szomszédban zajló eseményekbe. A Race után tudtam mire számítsak, és ezen a fronton az utód egy fikarcnyit sem változott: nekem ugyan bejött ez így, de tagadhatatlan, hogy ebben a játékban a többi játékossal való érintkezés nem a konfrontációról, hanem a másik terveinek megsejtéséről és a saját hasznunkra fordításáról szól.

Ami nekem (és valószínűleg minden magyar embernek is) furcsa, hogy a screen mögött zavartalanul lehet csalni a kockáiddal: senki nem tudja leellenőrizni, hogy mit ügyeskedünk, ezért csak olyanokkal játsszátok a Roll for the Galaxyt, akikben maximálisan megbíztok.

Kategória: Stratégia

Játékosszám: 2 - 5

Korosztály: 13+

Nyelvfüggőség: Igen és nem. Minden lapkán van angol szöveg, de a szöveg tartalma minden esetben fel van tüntetve ikonokkal is.

Összegezés: A megváltozott név ellenére a játék továbbra is egy gyorsasági verseny a legértékesebb - és nem feltétlenül a legnagyobb - birodalom felé. A jó stratégia megtervezéséhez és végigviteléhez a játék alapos ismerete és játékostársaink figyelemmel tartása is szükséges, de a kezdő játékosoknak eleinte épp elég feladatot fog adni a saját taktika végigvitele is.

Értékelés: 8/10 (Race for the Galaxy: 7/10)