A 7 Csoda sokáig a kedvenc játékom volt, és még a mai napig is a készletem egyik megdönthetetlen pillérének számít. A történelmi háttér, az izgalmas draft mechanika és a gyönyörű illusztrációk újabb és újabb partikra késztettek a '10-es évek elején, aminek köszönhetően jó 100 partinál járhatok. Nem csoda, hogy a

Mini tinédzserként imádtam a gladiátorokat. Még ma is ott van a polcon a Mi Micsoda sorozat Gladiátorok c. kiadása, amit annak idején rongyosra olvastam. Úgy emlékszem, egyszer farsangkor egy Murmillo [https://en.wikipedia.org/wiki/Murmillo]nak öltöztem, de az is lehet, hogy csak szerettem volna… Az viszont egészen biztos,

Szeretem a rémtörténeteket, és amikor rémtörténetre gondolok, nem a tucatszám megjelenő horrorfilmek jutnak eszembe, amelyek egyetlen, mára igencsak kicsorbult fegyvere az ijesztegetés, hanem azokra a sztorikra, amik csordultig töltenek borzongással… Á, hagyjuk. Egy hete ülök a cikk fölött, és nem tudok értelmes bevezetőt írni neki, csak a fenti, nekem sem

Prológus: A fantasy irodalomban való jártasságomról Nem vagyok túl nagy fantasy rajongó. Sohasem játszottam D&D szerepjátékokat, és nem is M.A.G.U.S.-oztam. Nem mélyültem el a Warhammer univerzumban és Salvatore-tól is csak „A klónok támadása” c. könyvet olvastam. Számomra csak két fantasy világ létezett: a Star

Bevezetés Bevallom, néha elitista vagyok, ha társasjátékokról van szó. Hajlamos vagyok érdektelennek gondolni játékokat csak mert bizonyos témáról szólnak, nekem nem tetsző mechanikát használnak vagy a komplexitásuk nem üti meg a mércét. A téma és bonyolultság alapján esnek ki a rostán rendszeresen a családi és az ún. gateway játékok. Nem

Az egyetemen ismerkedtem meg a Maffia, vagy más néven “gyilkosos” című játékkal. A különböző nyári táborokban vagy a kari lap évközi szerkesztőségi szeánszain rengeteg partit játszottunk le belőle. A maffia tagjain kívül általában egy rendőrt meg egy orvost sorsoltunk ki, és ezzel a játékkal töltöttünk hosszú estéket és délutánokat. Időközben

Tavaly év végén esett be ez a kis húszdolcsis kickstarter játék [https://boardgamegeek.com/boardgame/169704/vault-wars], utána pedig még hagytam ücsörögni a szekrényemben, hadd szokja kicsit a magyar sorbanállást. Mivel manapság a doboz mérete és a szabálykönyv hossza fordítottan aránylik a kipróbálás esélyeivel (értsd: nem szeretünk sok szabályt olvasni)

Szerkesztői megjegyzés: Az alábbi írást Hollandiában élő honfitársunk, Csuka Péter jegyzi, köszönjük. -------------------------------------------------------------------------------- *- Valahol egy orosz műholdbázison: * Uram, egy piros tengeralattjáró közeledik felénk! * Egy piros tengeralattjáró??? * Elnézést, mégiscsak sárga.* Körülbelül én is ilyen hülyén éreztem magam, amikor a BGG fórumról megismert német sráccal beszéltünk meg egy partit Essenben és

A mai napig jól emlékszem 2010 azon ködös novemberi délutánjára, amikor leballagva Szellemlovasba szembenézett velem a 7 Wonders zsúfolt grafikájú, meglepően rózsaszín doboza. Már abban a momentumban éreztem, hogy nem mozdult meg bennem semmi… A játék teljesen hidegen hagyott. Bokor Peti mondta ugyan, hogy mekkora sláger volt a játék Essenben,

Bevezető Amikor mintegy masfél évvel ezelőtt először belefutottam a Catacombs kickstarter projektbe [https://www.kickstarter.com/projects/elzra/catacombs-0], a haverjaim finoman szólva sem lelkesedtek a dologért, az égegyadta világon senkit nem hozott lázba a cucc. Akkoriban sem a Rampage (illetve újabb nevén Terror in Meeple City [https://boardgamegeek.com/

Szeretem a térképeket. Már egészen fiatalon is imádtam atlaszokat lapozgatni, különösen a történelem témájúakat. A régi idők világának képe és földrajza mindig segített beleélni magam egy adott történelmi szituációba, ahogy a Térképeken a világtörténelem c. könyvet olvastam. Az atlaszok vázolta világok iránti szeretetem átöröklődött a társasjátékos hobbiba is, és rajongok

Lassan, de biztosan igyekszem haladni a nyaralási élmények feldolgozásával, most pedig a Chaosmos kerül sorra, mely nemrég került a boltokba a sikeres kickstartert követően. Sajnos akkoriban nem szálltam be, éppen akut sóherságot diagnosztizáltak nálam, de azóta sikeresen kikezeltek. Igazából ahogy jöttek a hírek, egyre szomorúbb lettem, hogy kihagytam, de szerencsémre

Egy ideje motoszkált már bennem, hogy mostanában kicsit megritkultak a játékismertetők, és hogy fel kéne frissíteni ezt a szokást. A Five Tribes [https://boardgamegeek.com/boardgame/157354/five-tribes] a tavaly esseni próbajáték során nagyon tetszett, de a felemás angolsággal ismertetett szabályok és a nagy hangzavarban, hullafáradtan lejátszott parti után nem

Sziasztok, Ádám vagyok, bár egyesek Jamie-ként ismernek a társasjátékos körökben és nem ez az első alkalom, hogy a CFP blogba írok. Egyszer korábban már Gyuri felkért, hogy tömören véleményezzem a Shadows of Brimstone-t, de mégis most először adatik meg, hogy egyedül kalózkodhatok itt saját cikkel. A blog szerzőihez hasonlóan én

- Nagyuram, hírek érkeztek a birodalomból. A telepeseink sikeresen kolonizáltak egy gyönyörű, kellemes éghajlatú világot, mely ideális pihenőhelyként fog szogálni megfáradt bürokratáink számára. Egyúttal a közelmúltban felfedezett erőforrásokban gazdag Dessu bolygón megkezdtük egy új üzemanyagfinomító építését. - Ezt bizony örömmel hallom, régóta esedékes már a Dessu kiaknázása. Egyéb fejlemények? -

Beszélgetés a terapeutámmal: Meséljen, kérem Uwe-val való kapcsolatukról! Hogyan ismerkedtek meg? Kapcsolatom Uwe Rosenberggel 2009 tavaszán kezdődött. Mivel korábban csak olyan kommersz címekkel játszottam, mint a Monopoly vagy a Rizikó Star Wars kiadása, ezért úgy hatott ránk akkor az Agricola doboza az asztalon, mint a 2001: Űrodüsszeia monolitja az előemberekre:

1. Kis történelem Számomra a dándzsön króling [http://en.wikipedia.org/wiki/Dungeon_crawl] a Doommal [https://boardgamegeek.com/boardgame/10640/doom-boardgame] indult, egy cimborám mutatta meg nekünk azokban az időkben, amikor nem voltam még akkora társasjáték junkie, mint manapság. Nagyon tetszett, mint minden radikálisan újnak tűnő valami, ami nyomokban

Ahogy időm engedi, átemelem és kipolírozom a korábbi kritikáimat ide a blogra, hogy ne tűnjenek el a tartalomfogyasztás süllyesztőjében. Ennek kezdetleges eredetije itt [https://www.facebook.com/groups/406018716210716/permalink/583282455151007/] található. Elöljáróban... Tudni lehet rólam, hogy a kooperatív játékstílus a szívem csücske: számomra is megmagyarázhatatlan okokból a koop elemek

Kicsit ellentmondásos viszonyban Ryan Laukattal [https://boardgamegeek.com/boardgamedesigner/11854/ryan-laukat] és a játékaival: Egyrészről az egyik korábbi játéka, a City of Iron [https://boardgamegeek.com/boardgame/123499/city-iron] rettenetesen tetszett nekem is, és mindenki másnak is, aki leült mellé. A magyarul megjelent Nyolcperces Birodalom [https://boardgamegeek.com/boardgame/131366/