kritika

Nemrég fejeződött be a 7th Continent (továbbiakban: 7C) második kickstarter projekje, ma pedig levelet kaptam, hogy holnap nyílik a pledge manager. Érzem tehát, hogy ez lehet az utolsó lehetőségem a lehetséges vevők befolyásolására.

Sherlock Holmes az egyetemes kultúránk része. Kevesen vannak, akik sosem hallottak a pipázó, különc detektívről és hű krónikásáról, Dr. Watson-ról. A krimikedvelők körében Mr. Holmes ott ül a nyomozók Olympus-án Monsieur Poirot-val és

A 7 Csoda sokáig a kedvenc játékom volt, és még a mai napig is a készletem egyik megdönthetetlen pillérének számít. A történelmi háttér, az izgalmas draft mechanika és a gyönyörű illusztrációk újabb és

Mini tinédzserként imádtam a gladiátorokat. Még ma is ott van a polcon a Mi Micsoda sorozat Gladiátorok c. kiadása, amit annak idején rongyosra olvastam. Úgy emlékszem, egyszer farsangkor egy Murmillonak öltöztem, de az

Megjegyzés: ebben a kritikában kizárólag a M&M alapjátékra fókuszálunk. A hamarosan következő folytatásban kerül majd sorra a Seas of Glory kiegészítő. Hogy miért írok most egy 2010-es játékról, ami ráadásul nem

Szeretem a rémtörténeteket, és amikor rémtörténetre gondolok, nem a tucatszám megjelenő horrorfilmek jutnak eszembe, amelyek egyetlen, mára igencsak kicsorbult fegyvere az ijesztegetés, hanem azokra a sztorikra, amik csordultig töltenek borzongással… Á, hagyjuk. Egy

Néhány hete kitettem egy Railways of Mexico-s képet a társasjátékos facebook csoportba játékmegjelölés nélkül. Azt hittem a Railroad Tycoon annyira ismert játék, hogy erre nem igazán van szükség, de aztán a kommenteket látva,

Közismert, hogy megmagyarázhatatlanul, beteges módon vonzódom a dungeon crawlerekhez, a műfaj jelesebb képviselői mind a szekrényemben porosodnak várnak a sorukra. A kickstarter projekt kezdetén csak annyit hallottam, hogy három játékos besurranó ninjáként, egy

A linkekre kattintva megtaláljátok a cikksorozat első, második és harmadik részét! (a linkek csak megjelenés után kelnek életre) 7 Daybreak kiegészítő 7.1 Mutineer Számos félresikerült kísérlet után harmadjára végre sikerült összetákolni egy

Prológus: A fantasy irodalomban való jártasságomról Nem vagyok túl nagy fantasy rajongó. Sohasem játszottam D&D szerepjátékokat, és nem is M.A.G.U.S.-oztam. Nem mélyültem el a Warhammer univerzumban

Bevezetés Bevallom, néha elitista vagyok, ha társasjátékokról van szó. Hajlamos vagyok érdektelennek gondolni játékokat csak mert bizonyos témáról szólnak, nekem nem tetsző mechanikát használnak vagy a komplexitásuk nem üti meg a mércét. A

Az egyetemen ismerkedtem meg a Maffia, vagy más néven “gyilkosos” című játékkal. A különböző nyári táborokban vagy a kari lap évközi szerkesztőségi szeánszain rengeteg partit játszottunk le belőle. A maffia tagjain kívül általában

Tavaly év végén esett be ez a kis húszdolcsis kickstarter játék, utána pedig még hagytam ücsörögni a szekrényemben, hadd szokja kicsit a magyar sorbanállást. Mivel manapság a doboz mérete és a szabálykönyv hossza

Időutazás. Bonyolultabb, mint a női a lélek, és nehezebb hozzájutni, mint a CSOK-hoz, mégis az egyik kedvenc sci-fi témám. Legyen szó filmekről, könyvekről vagy társasjátékokról, ha időutazás a témája, akkor érdekel. Mindegy, hogy

*“- Kérdeznék valamit. Tessék! Mondjuk bejutunk a pénztárba és keresztül a biztonsági ajtókon, le a mozdíthatatlan liften, leküzdve a fegyveres őröket, be a bombabiztos terembe... Ha egy kamera nem buktat le. Ja, bocs,