Vágjunk bele (háhá) - Habkarton inzert 101

Tudom, hogy kezdek már önmagam paródiája lenni, de az inzertkészítés irányába is a KDM lökött el, mivel a frissen érkezett kiegészítők sehogysem akartak beférni az amúgy szép és igényes műanyag betétbe. Így aztán ráírtam némi tanácsért lakossági celeb barátomra, Vilire, aki már korábban elvesztette a habkarton szüzességét, majd a tudással felvértezve nekiláttam tervezgetni. A tapasztalataimat pedig most közkinccsé (?) teszem, hogy a társasokat ne befőttesgumikkal tároljuk, mint az ősemberek.
Meghirdetem a Lá Cartón Revolúciont, mindenki jöjjön ellenjegyezni a Charta Depósito Pornografiat!!!
0. Miért?
A játékok legtöbbje olyan inzerttel érkezik, ami kevesebbet ér, mint a papír, amire nyomták. A néhány minőségi kivételbe általában nem férnek bele a bugyizott lapok... De ha esetleg mégis, akkor a kieg már tutira nem fog beleférni. Ha netán mégis beférne a kieg is, akkor az egész insert megroppan a súly alatt, amikor kiveszed a dobozból (true story). Egyszóval valami SOSEM stimmel. Annak a néhány rostban és szárazanyagban gazdag eurónak, ahol még megvan az eredeti insert, ott meg pont tökmindegy miben tartom a komponenseket, mert ezeknél a játékoknál még a fűtőérték is fontosabb szempont, mint az esztétika.
Természetesen lehet a dolgokat vákumzacsiban is tartani, de ez nem adja meg a szerető gondoskodás érzését, ami ugye jár a legjobb társasainak (Tudom, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek a gyerekei táplálása és ruházása után rögtön a rendezett társaspolc a következő a prioritási listán)
Végszó: sznob vagyok. Vállalom. A cikk végére ti is azok lesztek.
1. Kellékek
Nem cifrázom, kezdjük is a listával, amire szükségetek lesz.
1.1 Habkarton
No shit, Sherlock! Igen, a habkarton inzerthez szükség van habkartonra. Ebből lehet kapni fehéret és feketét is. Előbbi olcsóbb (360 HUF), utóbbi sokkal jobban néz ki, ezért drágasága (540 HUF) ellenére ezt javaslom. Egy átlagos társashoz három lap szinte biztosan elég, a KDM igényelt hatot.
1.2 Vastag karton
Ez lényegében sima kartonpapír, de a vastagabb fajtából. Én az 500g/m2-eset használom, ennek elég jó tartása van, a 700-ás már extrém vastagnak látszott. Felmerülhet a kérdés, miért kell ez, ha van habkarton is? Nos, egy átlagos doboz magassága max 10 cm, és egy habkarton tálcaalj 0.5 cm vastag. Két tálcánál már nettó 1cm-t lehet veszteni a rakodótérből, ami pl. egy BSG-nél nagyon-nagyon sokat számít. Ezt csak a kisebb tálcák aljára teszem, nagyobbaknál már szükség van a habkarton merevségére.
1.3 Öngyógyuló alátét
Ez boszorkányság! Nem tudom, hogy csinálják ezt, de a szinte mindent átvágó hobbikés meg sem karcolja ezt az anyagot. Egyértelműen mágiával készítik szerintem. Ha az asztalodat kicsit is szereted, egy ilyen nélkül hozzá se kezdj a vagdosásnak. A3-as méretben 4550 forint, abszolút kötelező vétel.
Vili: A vágóalátét nélkülözhetetlen. Pont. Anélkül el se kezdd. Nem csak a mágikus képességei miatt, a vonalazás is rettentő nagy segítség. A legfontosabb dolog a vágásoknál, hogy a sarkoknak derékszögnek kell lenniük, az oldalaknak meg ugye párhuzamosnak. A vágóalátét vonalazásával és a vágandó munkadarab ehhez illesztésével, sokkal egyszerűbben lehet szépen vágni mint méricskéléssel.
1.4 Vonalzó
Ebből a 60 cm hosszú acél vonalzót javaslom 1990 forintért, de hasznos lehet a 30 cm-es is (990 HUF), az praktikus a kisebb vágásokhoz. Az acél vonalzónak kellemes súlya van, ami azért jó, mert sokkal nehezebben mozdul el vágás közben, mint műanyag társai, amik ráadásul hamar tönkremennek, mert a hobbikés átvágja őket.
1.5 Hobbikés
"No shit, Sherlock!" reloaded. Igen, a vágáshoz kell kés is, vagy legalább egy alaposan kiköszörült műköröm. Én azért inkább a kést ajánlom, bármelyik hobbiboltban kapható 2000 forint körüli összegben.
Kunó: Egy éles sniccer is tökéletesen megteszi, ha nem akarunk ennyire sznobok lenni és akad a sufniban.
Vili: A Gyuri álltal ajánlott hobbi kést én is szeretem, csak relatíve sűrűn kell benne pengét cserélni, ha elment az éle, többszöri húzásra vágja csak az anyagot - nagyobb a hibalehetőség, és nem lesznek szépek az élek.
1.6 PVA ragasztó
Ez egy - szintén hobbiboltokban kapható - vízalapú ragasztóanyag, amit a baselő minifestők már jól ismernek. Nagyon lassan szárad (1 óra minimum, de vastagabban kent verzióban már inkább 3), amikor ez megtörténik akkor egy nagyon erős és rugalmas anyag lesz belőle (ellentétben a nagyon rideg pillanatragasztóval). Külön érdekesség, hogy a folyékony formában fehér anyag száradás után színtelenné válik, így nem kell kétségbeesni, ha esetleg elkenődik a fekete anyagon, vagy az összepréselt lapok közül kibuggyan.
Update: aszondják, hogy az a ragasztó amit belinkeltem, az gyorsabban szárad, én eddig Citadel PVA ragasztót használtam, szóval nagy eltérés lehet a márkák között. Úgy fest, itt most az olcsóbb a jobb.
Vili: A Hobby PVA ragasztó vízzel oldható - ha besűrűsödik és nehezen jön, csak rakj hozzá egy kis vizet. Én szeretem felhígítani egy kicsit alapból a ragasztót, így sokkal jobban szétterül, és két elem összenyomásánál nem folyik ki annyira mint amikor a gyári sűrűségű ragasztót használom - nem logikus, de azt hiszem azért mert a higítatlan ragasztóból kihúzott csíkban több anyag van mint abban a folyékonyban amit szépen vékonyan felkensz.
1.7 Gombostű
Végül, de nem utolsósorban, ne feledkezzünk el a gombostűről. Itt csak annyi tanácsot adnék, hogy minél nagyobb feje legyen a tűnek, mert nekem a klasszikus fémfejű gombostűktől egy este alatt bevérzett mindkét hüvelykujjam alatt a köröm: benyomni is nehezebb, kihúzni is fájdalmasabb, ha kicsi a gomb.
1.8 Fahasáb
Vili: Én egy jenga rudat használok, az került a kezembe, de bármilyen kisebb téglatest megteszi. Amikor két elemet ragasztasz össze, figyelni kell arra hogy mindkét elem függőleges legyen, és az éleik is szépen találkozzanak, ezt kézzel nagyon nehéz szépen beállítani. Amikor ragasztasz a fahasábot berakod a két elem találkozásánál a sarokba, és az elemeket nekinyomod a kockának..és minden szög tökéletes is. Jól lehet még arra is használni, hogy két elem széle - pl egy alapra ragasztott választófal - tökéletesen találkozzon: az alap széléhez nyomot a hasábot, és ahhoz tolod neki a válaszfalat.
1.9 Összegezve
Összeadva ezeket, az egyszer megvevős tételek cirka 9-10k-t tesznek ki, és egy átlagos FFG-s doboz méretű tárashoz, olyan 1500 körül van a habkarton ára (1000, ha beérjük fehérrel). Lássuk be, hogy a roskadásig rámolt szekrényszelfik világában ez nem tétel.
2. Tervezés
Minden terv a méricskéléssel kezdődik. Mindent nagyon alaposan le kell mérni és feljegyezni. Ebbe beleértendőek a kártyavédőzött lapok dimenziói és a paklik magasságai is. Ok, ez végül is magátol értetődő, a lényeg, hogy azokat a dolgokat is mérjük le, amiről elsőre azt hisszük, hogy nem fog kelleni (pl. nagyobb tokenek, stb). Ez azért fontos, mert a valóság kellemetlen meglepetéseket tartogathat, az első elképzelés csupán ritkán lesz egyben a végső is.
A legfontosabb tanács, hogy mindig egy 2-3% ráhagyással tervezzünk. Ha a doboz 300 mm széles, ne akarjunk 299 mm-t kihasználni. Egyrészt, hobbiszinten nem leszünk képesek milliméter pontossággal vágni és főleg nem ragasztani: Minden tálcában benne van legalább 1 mm eltérés, amit már csak akkor fogunk észrevenni, amikor túl késő. Másrészt, a dobozok sem teljesen tökéletesek. Sokszor tapasztaltam, hogy a doboz az aljánál 1-2 mm-el szűkebb, mint a tetejénél, valószínűleg, valamelyest jobban ereszt a ragasztás ott. A példánál maradva, egy 300 mm-es doboznál, csak 295 mm-t tervezzünk, és akkor szerencsés esetben éppen be fog férni a cucc.
Szóval hasznos egy első tervet készíteni papíron, de én azt javaslom, a végső tervet SketchUp-ban dobjuk össze. Ez egy free - eredetileg google - tool, amit nagyon könnyű kezelni, én kb egy este alatt beletanultam az alapokat. Eleinte persze kicsit körülményesebb, mint a papír, de nagyon hamar megtérül: az én terveimen jópár szám 5-6-szor is át lett húzva, és megesett, hogy az összeadásoknál elnéztem némelyiket. A SketchUp kiváló eszköz a számításaink ellenőrzésére, én a BSG inzert tervezésénél legalább 8-9-szer rendeztem át az elemeket, mire megtaláltam a megfelelő összeállítást. A SketchUp másik nagy előnye, hogy a kész terveket bárki használhatja saját inzertjének elkészítéséhez, tehát nagy segítséget nyújthatunk a közösségünknek is.
Vili: A jó insert nem csak a tárolást segíti hanem a játék előkészítését is. Amikor tervezed az insertet, gondold végig, hogy melyik összetevőt mikor használod: melyik kell csak a setupnál, melyik paklikat használod sokat, vannak-e olyan komponensek amit csak egy játékos használ. Egy jól megtervezett insertel, egy sok komponensű játék előkészületeiből és elpakolásából rengeteg időt lehet spórolni.
3. Megvalósítás
A megvalósításról azt gondolhatjátok, hogy ez tök egyszerű dolog, és tudjátok mit? Igazatok van! Ha a fentebb listázott eszközöket rendeltetésszerűen használjuk, akkor igazából nem is nagyon lehet elrontani a dolgot. Igyekezzünk pontosan mérni, egyenesen vágni, precízen ragasztani és nem lesz semmi (nagy) gond. És hogy kis gond se legyen, ezért a teljesség igénye nélkül adok néhány tanácsot a saját tapasztalataimmal.
-
A legfontosabb tanács, hogy folyamatosan mérjetek. Minden ragasztás előtt érdemes ellenőrizni a határolófalak távolságát, mert egy dolog a terv, és egy másik a kivitelezés: 1-1 mm-t észrevétlenül odébb tud csúszni a kés, vagy maga a fal a ragasztás során.
-
Ehhez kapcsolódik, hogy a vonalzónak higgyetek, ne pedig a szemeteknek: sok függ tőle, hogy milyen szögből nézünk az asztalra. A szemünk folyamatosan át akar majd verni bennünket: nem fogjuk párhuzamosnak érezni azt, ami valójában az és fordítva.
-
A nagyobb tálcákat érdemes sűrűn megtűzdelni, mikor ragasztunk. Én 3-4 cm-ként beszúrok egy gombostűt, mivel azt tapasztaltam, hogy 6-7 cm-nél nagyobb távolságok esetén hajlamos kicsit elválni a tálca alja és az oldalfal. Ez egyrészt ronda, másrészt így lehet feltűnésmentesen veszíteni a millimétereket.
-
Ha a kártyatartó oldalfalára szeretnénk egy ujjnyi rést (hogy a legalsó kártyát is könnyedén ki tudjuk venni a tálca fejjel lefele fordítása helyett), ezt érdemes utólag kivágni, ahelyett, hogy előre kiszabnánk az apróbb darabokat, majd fellegóznánk a tálcára.
-
A SketchUp talán legnagyobb buktatója az illesztési motor megértése: a trükk az, hogy amikor megfogunk egy tárgyat és megpróbáljuk egy másik mellé helyezni, akkor az áthelyezett objektumot annak a pontnak a mentén fogja illeszteni a program, amit éppen fogunk a mozgatás során. Tehát ha a sarkánál ragadtuk meg a tárgyat, akkor a saroknál fogva illeszt, ha élnél, akkor pedig él mentén. Érdemes megnézni ezt a videót. Plusz 1 tanács: használjuk segédvonalakat.
-
A netes tervekkel nagyon óvatosan, sokszor a készítő nem számol a bugyik plusz méreteivel, szóval mindent ellenőrizzünk le, mielőtt más terveit használjuk.
-
Vigyázzunk az ujjunkra: azoknál a tálcáknál, melyeknek az oldalfala rövidebb mint a gombostű, folyamatosan zokogtam, mert természetesen pont ott fogtam rá a habkartonra, ahol aztán átment a tű. Fantasztikusan szórakoztató volt, pláne a családnak.
Vili: Rettentő nehéz a habkartont a vonalzó mellett egy vágással lemetszeni, óhatatlan, hogy az erölködéstől elcsúszik a vonalzó - és elég 1-2mm - és annyi, vághatsz egy másik darabot. Kiemelkedően fontos az is hogy a vágott él ne legyen ferde, hiszen akkor a csatlakozás sem lesz jó, mert ha a két ragasztott darab merőleges egymásra akkor a ferde él miatt csak részlegesen érintkeznek. Nekem a következő technika vált be: Az első húzással csak a felső karton réteget vágd át. Ehhez nem kell vagy erő, az irány se fontos, koncentrálhatsz arra hogy a penge a vonalzó mellett maradjon. A következő húzással a szivacsot vágd be 1-2mm-nyit, kicsit jobban figyelve a vágás szögére. ezt követően a vonalzót el is teheted - mert az eddig vágott rés vezetni fogja a pengét. A vágásba helyezett laza tartással - főleg a vágás szögére koncentrálva - 2-3 húzással vágd végig az anyagot.
Gyurival ellentétben én nem igazán csinálok terveket. Kivágom az alapot, ami a doboz aljára illeszkedik, és elkezdem rápakolni az összetevőket - a fentebb említett logikai csoportokban. Próbálom megtalálni, hogy a paklik, állítva, oldalukon, vagy lapra rakva férnek el a legjobban, hogy kb mekkora és hány darab tároló kell a tokeneknek, ha van lehetőség a táblát igyekszem az egész tetejére hagyni, amivel a többi tárolót le tudom fedni, hogy valamennyire védjen a szétszóródástól. A felhelyezett komponensek közé megmaradt habkarton darabokat rakok, felépítve a tároló sematikus tervét.
Ragsztásnál van 1-2 perc amíg sérülés nélkül lehet még az elemeket mozgatni, ilyenkor - óvatosan, nehogy összekenjem ragasztóval - beillesztem a kártyát, tilet, hogy egészen biztosan beférjen - 1-2mm tévedés is végzetes lehet, jobb a békesség.
Az alábbi GeekListen pedig igen sok játékhoz találhatóak tervek vagy ötletek. Stílusosan, a nemrég befejezett Battlestar Galactica kritikánkhoz kapcsolódóan készítettem egy inzertet, melyet már SketchUppal készítettem. A tervek mellé itt egy kép is a végtermékről.